Az eltemetett szellem

1525 február 16-án Adrien de Montalembert-t, I. Ferenc franciai király alamizsnaosztóját és hitszónokát a lyoni Saint-Pierre-apátságba kérették, hogy segítsen kivizsgálni egy poltergeist (kopogó szellem) jelenségét. A szokatlan dolgok úgy kezdődtek, hogy Antoinette de Grollée, a 18 éves apáca egyik éjjel arra ébredt, valaki felemeli a fátylát, keresztet rajzol a homlokára és megcsókolja az ajkát. Az esetet álomnak vélte, és nem gondolt rá többet, de néhány nappal később kopogást hallott, amely mintha a padló alól jött volna. A kopogás mindenüvé követte Antoinette-et. Végül arra jutottak, hogy a zaj Alis of Telieux nővér szellemtől származik. Alis ugyanis néhány szent ereklyével megszökött, majd miután 1516-ban enyhítették a Szent Benedek-nővérekkel szembeni megszorításokat, féktelen, de rövid életet folytatott a bevételből. A fiatal Antoinette kétségkívül gyakran álmodott Alis-ről, aki 1524-ben nyomorúságos körülmények között halt meg. Az apácák kiásták és a zárdába vitték Alis testét, de a kopogás még hevesebbé vált. Adrien de Montalembert kifaggatta a szelemet, és ördögűzést javasolt. Kérdéseire a szellem "igen" vagy "nem" kopogásokkal válaszolt. A hitszónok azt írta: "Sokszor hallotam már ilyen kopogást, és kérdéseimre válaszul mindig annyi ütést kaptam, amennyit kértem". Montalembert később megerősítette, hogy koppantások olyan válaszokat adtak, amelyeket élő ember aligha ismerhetett. A megzavarodott szellem utoljára 1526. március 21-én, Szent Benedeknek, az apácák védőszentjének ünnepén jelentkezett. Étkezési időben 33 koppantás hallatszott az ebédlő falából, és nem a padlódeszkák alól, mint a korábbi esetekben. Az apácák szerint ez azt jelentette, hogy a tisztítótűzben eltöltendő 33 év 33 napra csökkent Alis számára. Látszólag ezt igazolta az az erős fénysugár, amely megjelent és több percen át világított.